A nyár második fele is nagyon sűrűre sikeredett. Nagyon sokfelé jártunk, mindig volt valami program. Igazán meleg -amikor én itthon voltam- idén nem volt. A nyár elején még volt néhány rövidnadrágos nap egy-egy hétvégén, de a tengerpartra napozni egyszer sem jutottam el idén, hiába lakok itt mellette. A végére már nagyon megviselt az igazi jóidő hiánya, aztán mostanra, szeptember közepére egyenesen hideg lett, késő őszi hideg. Ilyenkor még jobban fáj hallani hogy a magyarok meg csak panaszkodnak a hőség miatt. Legalább 6 hétig a 20°C-t sem értük el.
Erre az időszakra is jutott jó is, rossz is. Egyik tipikus, hogy otthon vagy 4 fogorvos is végignézte mostanában az összes fogamat, és mondta hogy minden rendben, nem lesz gond, hazajöttem, és rövid időn belül az egyik elkezdett fájni... Szeretem az itteni fogorvosomat, nem az, csak baromi drága, és idén rengeteg kiadásom van, tavaly meg ugye több mint fél évnyi megtakarításomat lopták el. Amúgy nagy élmény volt a fogorvosnál, az érzéstelenítőtől kettőslátásom lett. Először azt hittem hogy a védőszemüveg miatt látok furcsán, de amikor levettem, akkor jött a döbbenet, hogy ez bizony az én szemem. Kicsit meg is ijedtem hogy hogyan megyek így haza egyedül, de aztán viszonylag hamar elmúlt.
Aztán egy drága félretankolás... Ami aztán végül nagyon hatalmasan sült el, mikor kiderült, magyar volt a segélykocsis.

A baráti körömben számomra fájdalmas átalakulások vannak...
Munkahelyen rekord évet zártunk, soha nem ment ilyen jól a cégnek. Csak hát mi dolgozók nem érezzük ennek a pozitív hatásait. Azért reméljük hogy hamarosan az az idő is eljön majd... Ott is vannak változások, van aki elmegy (sajnálom, mert velem mindig nagyon jó fej volt. Pl nemrég elkezdett haldokolni a laptopomban a hard drive, és ő elintézte hogy a cég állja az egészet, és sokkal jobbat kapjak mint az előző volt), új emberek is vannak, őket is szeretem. Most már nem vagyok egyedül külföldi :) Van egy fizikus doktor lány Romániából.
Most a héten pedig egy hatalmas meglepetés várt. Egyik este az edzőteremből mentem haza, és otthon két pici 9 hetes édes cica várt. Nagyon régóta terveztük őket, csak mindig hamar elkeltek, általában 24 órán belül. A párom teljes titokban intézte az egészet. Én egy darabig nem is tudtam mit kezdeni a hirtelen jött "anyasággal". Amilyen édesek, olyan rosszcsontok is, néha okoznak egy-egy kisebb szívmegállást nekem :) - mikor pl. a függönyön landolt az egyik. De nagyon udvariasak, alvás közben soha sem zavarnak. Azon kívül pedig meg sem nagyon állnak, nagyon aktívak. Pénteken volt nálunk egy házibuli, hát nem pont közvetlenül előtte kakilt az egyik egy jó büdöset az ágyába az alom helyett? Soha előtte nem volt ilyen gond. De még jó hogy oda nyomta, azt sokkal könnyebb volt eltakarítani mintha a szőnyegre vagy pl. a mi ágyunkba nyomta volna.