Bocsi hogy megint el vagyok maradva. Ahhoz képest hogy csak heti 3 napot dolgozok most... Na de hát végre van időm az egyéb teendőimre is. Mondjuk azokkal sem haladok olyan jól... Pl. végre sikerült befestenem a neon színű farmerem ami elvesztette a gyönyörű színét az új mosógépünkben :) Most majdnem olyan szép mint új korában. Ismét terveztem egy fotókönyvet, ami már ki is jött a nyomdából.
Közben a vezetőség is rájött hogy a laborban nagyon kevesen vannak, így elég sűrűn be kell mennem segíteni, a többi munkám rovására. A takarítástól amúgy féltem az elején, mert most már nem egy, hanem két hatalmas épület van. Az első nap mondjuk koszosabb is volt, mert több idő telt el a legutóbbi takarítás óta, de aztán rájöttem hogy akkor is lazán végzek, ha csak angolos tempóban nyomom. Jó, a lista azért mást mond... naponta kukaürítés (nem tudom ki viszi ki otthon a szemetet minden nap, főleg ha félig sincs a kuka), nap 2x wc takarítás (szerintem már 20-an sem vagyunk a cégnél 5 wc-re), meg hát ha az ott leírtakat összeadja az ember, sehogy nem végez. Úgyhogy én arra álltam rá, hogy mindig a legkritikusabb dolgokkal kezdek, és fontossági sorrendben haladok.
Végre magamra is több időm van! Beiratkoztam egy edzőterembe (amikor nem porszívózok akkor edzek :D ), belsőleg is sok helyretenni valóm van, amivel úgy érzem elég jól haladok. A szeptemberi magyarországi utamat is aktívan terveznem kell már: orvos keresés, fogorvos, fodrász, pszichológus, család, okmányiroda, remélhetőleg egy "meglepetés progam" is lesz :) ... Úgy néz ki kénytelen leszek majd még idén - ahogy a cég engedi - egy orrműtétet is bevállalni. Még kiskoromban eltört az orrom, aztán eléggé ferdére sikerült az orrsövényem meg az egész, és mostanában egyre többször okoz légzési nehézséget. Én inkább ezt magyar szakemberre bíznám. Ha hazajutok rendszeresen nőgyógyászhoz is elmegyek, megnézetem hogy van a petefészkem, fogászati szűrés stb. A párom is nagy útra készül (erről majd később bővebben). Talán arra lesz nagyon jó ez az időszak, hogy ismét megtaláljam saját magam, és a saját utam. Nem mintha nagyon letérve érezném magam, de volt néhány trauma ami akkora károkat okozott, hogy évek kemény munkája hogy magam mögött tudjam hagyni.
Közeledik az évfordulónk is, már csak 10 nap :) Persze a legszebb az lenne ha az eredeti helyszínen ünnepelnénk, Budapesten, de hát most marad Anglia. Arra is egy különlegesebb kiruccanással készülünk.
Oh képzeljétek, volt itt hivatalosan is 30 fok egyszer, egy napra :D Szét is égettük magunkat a napon a tengerparton. Annyira jó hogy pont nem kellett dolgoznom aznap :) Végre van egy kis színem. Mikor apu itt volt, megjegyezte hogy itt teljesen kifehéredett, majd ha hazamegy, nem győzi pótolni :D