Elég rendesen kihatottak a történtek az itteni baráti társaságra is. Nem a mi dolgunk lenne, de valahogy mégis mindenki benne van. Hülye helyzet, néhány igen kínos szituációval.
Múlt héten volt alkalmam találkozni az öcsémmel :) Nagyon ritkán látom a családot, több mint egy éve nem is találkoztunk. Pont az az öcsém aki tavaly is itt volt nálunk (eddig senki más a családból) kapott egy lehetőséget hogy Londonban és Oxfordban is énekeljen. Nagyon szívesen elmentem volna Oxfordba is, még sosem voltam ott, de hát London volt a reálisabb opció. Úgyis volt néhány elintéznivalónk is ott. Sajnos nem tudtunk sok időt tölteni az öcsémmel, jó lett volna együtt kirándulni egyet, de így is nagyon jó volt látni meg hallani :)
De hogy az oysterrel mi mindig szívunk és csak ráfizetünk az amúgy is drága utazásra :S A legutolsó út előtt meghalt a párom kártyája. Teljesen új, erre az útra rendeltem. Hiába volt rajt pénz, se kép, se hang. 5 fontért (!!!) engedték tovább.
Örömmel tapasztaltam hogy a londoni mókuskák még bátrabbak voltak mint eddig :) Ránk is másztak. Meglepett, de nagyon kis édes volt.
Igazából a lakással kapcsolatban nagyon besokalltam. Eddig a nappalival nem volt gondunk, most viszont napi szinten egyre több és egyre komolyabb. Most per pillanat úgy érzem, hogy nem érdekel már semmi csak menjünk el innen! Most találtam is egy lakást, de csak decemberben lehet megnézni. Foglaltunk is időpontot. Nem nagyon bízom abban az ügynökségben, de remélem összejön végre a költözés. Kicsit összetörne lelkileg engem ha elhappolná valaki előlünk a lakást. Egyszerűen menekülhetnékem van. Amúgy az ablakfólia egész jól működik, nincs hideg a lakásban (jó, kinek mi a hideg), néha kell csak bekapcsolni a fűtést és akkor is nagyon hamar meleg lesz.