23
december
Vegyes érzelmek

Úgy látszik az év végére minden összejött. Valahogy nem úgy alakultak a dolgok ahogy elterveztem. A menedzser felmondott végül, vissza sem fog jönni. Nagyon elszomorít ez. Az "új barátommal" összefutottunk még a karácsonyi szünet előtt de az is elég hülyén sült el. Egy pub-ba akartunk beülni valami alkoholmentesre, de mivel nem volt nála fényképes igazolvány, nem hogy nem vehettünk semmit de még az épületben sem maradhattunk. Elég fura szabály. Így jól eláztunk, szétfagytam, elkísért a vasútállomásra és hazajöttem. Az időjárás csapnivaló, napok óta egyfolytában zuhog az eső, erős viharos széllel. Néha olyanokat lök, hogy a lakásban benn megremegnek még a bútorok is, de van hogy a hálószobában az ágyban konkrétan az arcomba fúj a szél ha valaki bejön a lépcsőházba, pedig még akkor is +3 csukott ajtó van közötem és az utca között. Egy-két hétre előre végig ilyen időt mondanak. Mennyivel szebb lenne ha ez mind hó lenne. Amúgy árvíz és tornádó veszély is van itt. Szép.
Szokás szerint a szülőkhöz vagyunk hivatalosak karácsonyra 2-3 éjszakára, de náluk meg elromlott a bojler, se meleg víz, se fűtés, karácsony előtt már meg sem tudják csináltatni. A nappaliban a gáz kandalló miatt azért lehet még meleget csinálni, esetleg még hősugárzókkal a szobában is. Aztán hiába terveztem meg intéztem el mindent időben, az én családom nem ilyen jól szervezett. Anyukám még az utolsó utáni pillanatban is engem zargat hogy csináljam meg a nagypapának az ajándékot amit kitalált. Szívesen meg is csinálom, de ehhez az ő teendőiknek is meg kellett volna lenniük. Mikor kész voltam, aztán eszébe jutott egy új variáció... mennyire ismerős az ilyen megrendelő :) :( Egy egész napom ment el erre a pár perces feladatra. Az már másik kérdés hogy szerintem a nyomtattatást már így sem biztos hogy el tudják intézni időben. Hát így jött hogy mire végre szabad lettem a karácsonyi hangulatom és a jó kedvem is teljesen elszállt. Pedig egész hangulatosan kezdődött, tegnap gyönyörű karácsonyi zene mellett a párommal együtt saját készítésű dekorációt és képeslapokat készítettünk, ajándékot csomagoltunk, a sütögetést is elkezdtük... Remélem azért majd még visszajön a vidámságom az idén...

15
december
Céges programok hétvégéje

A megrendelők még mindig hozzák a formájukat a mínuszos határidőkkel. Van akinek akkor jut eszébe változtatni a szórólapon, mikor már a nyomdában van, épp kézbesítés előtt. Hétfőn kedden nagyon durván kikészítettek minket. Szerdán kaptuk a hírt, hogy a menedzser kórházba került. Nem tudtunk részleteket, egyszer csak jött a táppénz papírja, több mint egy hónapig nem lesz, munkahelyi stressz okozta betegség miatt. Nagyon sajnáltam, szegény még a karácsonyi szünetig sem bírta :S De közben meg is értem, eddig csak ő mentett meg attól hogy az idegosztályon kössek ki a sok hülye miatt.
A hégvége a céges karácsonyi programokkal telt. Először a rosszabbiké. Szépen begöndörítettem a hajam, ami addig tartott míg ki nem léptem az utcára ahol orkán erejű szél fúlt. Később még az eső is szakadni kezdett. Pont egyszerre érkeztem az egyik kollégámmal. Az étterem bejáratán nem engedtek be minket, egy hotelen át kellett mennünk. Nagynehezen a mi asztalainkat is megtaláltuk. Volt egy nagy asztal, meg 2-3 2 személyes fülke szerűen félig elzárva. A nagy asztalnál már csak 2 hely volt, mi meg 3-an érkeztünk egyidőben, így én inkább egy kis fülkét választottam. Egy lengyel csajszi ült le aztán hozzám, akinek még nem nagyon megy az angol, de azért elbeszélgettünk. Hangulatos ki hely volt, egy operaénekes nővel, aki köztünk sétálva énekelt. Nem sok pozitívat vártam ettől a bulitól, tavaly kicsit kirekesztettnek éreztem magam, pedig akkor ott volt egy magyar srác is velem. Gondoltam akkor hajrá, ha már van finom bor, igyunk. Nem szeretek inni, főleg nem társaságban, csakis mértékkel. Sok vizet ittam mellé, nehogy szédüljek vagy ilyesmi. Így pont annyira hatott hogy jó kedvem lett, meg nagyon vigyáznom kellett hogy nehogy valami negatív a cégről vagy a főnökről kicsússzon a számon :D Volt egy csávó egy nagyobb fényképezővel, ő csinált csoport illetve pillanat képeket. Jó kedvemben le is szólítottam, hogy elkérjem az e-mail címét a képek miatt. Olyan jól sikerült, hogy evés helyett átültem hozzá beszélgetni. A nagyfőnök elég furán nézett ránk, de hát sajnálom. Végre találtam egy értelmes embert, hasonló érdeklődési körrel. Visszaültem aztán enni, mégse rám várjon mindenki, de desszert előtt meg felhívott a srác a galériára, hogy nyugodtabban tudjunk beszélni, mert lenn minden nagyon zsúfolt volt. Kicsit hülyén éreztem magam hogy elvonulunk kettesben, de aztán tök jót beszélgettünk. Meg is beszéltük hogy kapcsolatban maradunk. Tök fura, igazából ő itt az első akiről azt gondolom hogy lehetnénk barátok. Nincsenek itt barátaim. Mármint vele sem nagyon tudnánk sok közös programot csinálni, de legalább értelemsen beszélgetni igen. Meg nagyon motiváló dolgokat mondott. Na lementünk megenni a desszertet aztán én léptem is, mert a párom már kinn várt rám.

Másnap gokartozás volt a másik céggel. Most csináltam először, nagyon izgultam hogy ne legyek béna. Az időjárás nem volt túl kezdvező, az úton odafelé végig zuhogott az eső. Ott csak szemerkélt, de így is nagyon hideg volt. Kaptunk egy overált, bukósisakot, kesztyűt, felkészítést, minden, majd beültünk a vizes gokartokba, aztán hajrá. Az első versenyben óvatosan vezettem, nem is kaptam büntetést, meg meg sem pördültem. A második versenyben csak 4-en voltunk, két mondhatni profi, a párom meg én. Na ott nyomtam neki rendesen, legalább 3x meg is pördültem, de mindig az úton tudtam maradni. Persze így is én voltam a leglassabb. Asszem sokkal jobban izgultam előtte mint amennyire érdemes. A végére teljesen átázott a ruhánk, a nadrág végig, illetve hasunknál és a jobb könyökünknél. Tiszta szerencse hogy volt nálunk váltóruha, csak azért, mert éjszakára nem tudtunk hazajönni, így a szülőknél kellett aludnunk.
Na már csak 4 munkanap, még egy céges vacsi, és jöhetnek az ünnepek :)

9
december
Év végi hajtás

Alig várom már a karácsonyi szünetet. Rettentően el vagyok havazva, millió elintéznivaló, millió munka van jelenleg, nagyon rámfér már a pihenés. Kérdéses volt hogy mikortól lesz szünetünk. Általában akkortól mikor a partner cég leáll. Jelen esetben ez december 20.-a, de ahogy mi a sóher főnököt ismerjük... nem nagyon mertünk reménykedni. A pénzügyisek tábláján kinn is van, hogy 23.-án, 24.-én és még 27.-én dolgoznak. Rákérdeztem a menedzsertől, hogy mi a helyzet velünk? Nem szeretnék 24.-éig itt lenni, nő vagyok, sütnöm kell stb... meg sok értelmét sem látom bejönni. Halkan megjegyezte hogy ő sem szeretne dolgozni akkor, beszél is ezügyben a normális cég tulajjal és meggyőzi. Sikerült is neki :) Így a végére úgy alakult hogy 2,5 szabad hetem lesz.
Nem tudom az évvége teszi-e, de egyesek rettentően meg vannak kergülve. Már magamon is érzem, főleg mikor úgy érzem szivatnak. Több mint 30 kisebb üzlet van a kezeim alatt, egyedül vagyok minden óhajukra, ami nem feltétlen lenne baj, ha tudnák mit akarnak, és még időben is szólnának. Volt aki egyik nap munkaidő legvégén hívott fel, hogy újsághirdetés kell neki. E-mailben kértem a részleteket, másnap meg is kaptam, benne a határidővel: aznap 10:00. Minden nap 9:45-re érek az irodában... válaszoltam hogy ez fizikai képtelenség, legalább egy óra egy ilyen munka +visszaigazolás, esetleg változtatások. Kaptam rá fél órát. A nagyfőnök is simán ide küldi a külsős haverjait, volt aki nagyképűen besétált a legnagyobb hajtás közepette, hogy neki plakát kell, és most. Mert neki azt mondták jöjjön ide ha kell valami. Az ilyeneknek rettentő szívesen kiszámláznám a munkadíjamat. De volt ismét olyan privát kliens is, aki fizetés előtt tűnt el. Jajj, amúgy a hülye főnök újabban totál levegőnek néz. Én pedig nem is bánom :))) Nem, beszél velem, így nem is veszekszik.
Közben a karácsonra is készülök, ott is izgulhatok, hogy anyuka ajándéka időben megjöjjön Amerikából, már csak az hiányzik, illetve az élelmiszer vásárlás, amit szintén nem helyi boltból intézek. 3 céges rendezvény is a nyakamon, amihez anyukától kértünk segítséget. Meg is ígérte hogy természetesen segít, utána meg egyből kaptam egy rettentő furcsa e-mailt millió kifogással (tiszta hülye értelmetlen indokok hogy miért nem jó az ötletünk - amiben semmi kifogásolnivalót nem talált a párom sem meg és sem látok benne semmit) és hogy persze segítenek. Nem értem, de nem lett tőle jobb kedvem.
Na mindegy, az utolsó megjelenésem 20.-án este van, onnantól 2,5 hétig munkáról hallani sem akarok, csak képeslapot készíteni, ajándékot csomagolni,  főzni, sütögetni, élvezni az ünnepeket... :)